Fenyegető vetélésnek nevezzük az az állapotot, amikor a terhesség 20. hete előtt a várandós kismama hüvelyi vérzést észlel, de a terhesség nem szakadt meg. A hüvelyi vérzés gyakori jelenség az első trimeszterben: 20-40% körül van jelen, emellett azonban csak 12%-ban következik be vetélés. Ez a szám azonban nem nagyobb, mint a vérzés nélkül bekövetkező vetélés (missed abortion) előfordulása. A vérzés sokféle lehet: a barnás váladékozástól kezdve a menstruációs jellegű vérzésig széles skálán változhat. Hasi fájdalom (görcs) jelenléte lehetséges, de ennek megléte vagy hiánya nem befolyásolja a terhesség kimenetelét.

A vetélés rizikófaktorai

Gyakrabban láthatunk vetélést idősebb anyai életkorban, ha a páciensnek volt már korábban vetélése, dohányzik (naponta több, mint 10 szálat), vagy alkoholt fogyaszt. Emeli a rizikót a lázas állapot, a túlsúly, az alacsony D-vitamin- és folsavszint, valamint különböző környezeti hatások, mint például a stressz. Az anyai fertőzések, cukorbetegség, elhízás, pajzsmirigy rendellenesség szintén emelik a vetélés kockázatát. Nincs kellő adattal alátámasztva, de néhány vizsgálat felveti, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények, mint az ibuprofen (Advil, Algoflex, Nurofen, stb…), diclofenac (Voltaren, Cataflam, stb…), fokozzák a vetélés kockázatát, így érdemes ezeket koraterhességben elkerülni.

A vetélés okai

A vetélés okát meghatározni nem tudjuk. Irodalmi adatok alapján mondhatjuk, hogy a legtöbb esetben az embrió fejlődési (kromoszómális) rendellenessége áll a vetélés hátterében. Emellett azonban az anya nem kellően beállított cukorbetegsége, vagy az anyaméhet érintő strukturális elváltozások (mint például a miómagöb) is szerepet játszanak.

Kivizsgálás

Koraterhességben jelentkező vérzés esetén hüvelyi feltárást, és hüvelyi ultrahangot végzünk. Szükséges megítélni, hogy a terhesség életképes-e. Ennek egyértelmű jele a megfelelő szívhang megléte (>100/perc szívfrekvencia). Nem számít életképesnek a terhesség, ha:

  • A petezsák (GS) átmérője meghaladja a 25mm-t, és nem látszik szikhólyag, vagy embrió
  • 7mm-t meghaladó nagyságú (CRL) embrióban nem látszik szívműködés
  • Az embrionális szívfrekvencia kevesebb, mint 70 ütés percenként

Kezelés

Bár a hazai gyakorlatban bevett szokásnak számít a fenyegető vetélés sárgatest hormonnal való kezelése (Duphaston, Utrogestan, Progesterone Exeltis), azonban a nemzetközi gyakorlatban ennek nyomát sem leljük. 2019 májusában egy nagy számú vizsgálat bebizonyította, hogy a sárgatesthormon készítmény nem csökkenti a vetélés előfordulását, így adása NEM javasolt! Szintén elterjedt kezelés az ágynyugalom. Vizsgálatok egyértelműen igazolják, hogy az ágynyugalom NEM csökkenti a vetélés előfordulását. Ennek megfelelően a kórházi befekvés sem javítja a terhesség kimenetét. Javasolható azonban a bő folyadékfogyasztás mellett a megerőltető fizikai aktivitás, valamint a szexuális élet kerülése. (A célzott kezelés hiányának magyarázatát a vetélés okai között találjuk meg: a fejlődési rendellenességet, szerzett embrionális károsodást, vagy az anyaméh strukturális eltéréseit a fennálló terhesség alatt nem tudjuk kezelni)

Ha mégis bekövetkezett a baj…

Amennyiben a terhesség vetéléssel ért véget, úgy szükséges, hogy az embrionális szövetek az anyaméhből távozzanak. Ezt tehetjük műtéti úton (egészségügyi kaparás), melynek előnye, hogy a folyamat gyorsan lezárul, kevesebb orvosi megjelenést igényel. Várakozó álláspont szintén elfogadható: ez általában 2 héten belül bekövetkező kiürülést eredményez, de elhúzódhat akár 3-4 hétig is. Az esetek kb. 20 százalékában azonban műtéti befejezés így is szükségessé válik.

 

Forrás: Patterns and predictors of vaginal bleeding in the first trimester of pregnancy. Hasan R, Baird DD, Herring AH, Olshan AF, Jonsson Funk ML, Hartmann KE. Ann Epidemiol. 2010 Jul;20(7):524-31

Uptodate: beyond the basics

Megosztás