Mit is jelent pontosan az a bizonyos rákszűrés?

A legtöbb nőgyógyászatra érkező páciensnek ismerősen cseng a „rákszűrés” kifejezés, és tisztában van annak fontosságával is. Emlékükben feldereng, amikor hallotta, hogy „P2 lett, úgyhogy minden rendben”. De mit is jelent pontosan az a bizonyos rákszűrés? Melyek a legmodernebb lehetőségek, amik elérhetőek a magánrendelésemen is, és miért nem fogja hallani a rendelésemet felkereső páciens az említett, „P2-es” kifejezést?

Nőgyógyászatban a rákszűrés alatt a méhnyak döntően rosszindulatú elváltozásának szűrését értjük, emiatt egyúttal szeretnék egy tévhitet is eloszlatni: amikor „rákszűrést” végzünk, nem az összes nőgyógyászati daganat szűrésére kerül sor, hanem csak a méhnyakról veszünk mintát, tehát elsősorban a méhnyakrák szűrését végezzük el.

A méhnyak és a HPV

Méhnyaknak a méh alsó, nagyrészt a hüvelyben lévő részét értjük. Simaizomból, kollagénből, kötőszövetből álló képlet, melynek feladata, hogy elhatárolja a méhüreget a hüvelytől, azaz a külvilágtól. A méhnyak rákos elváltozása a nőkben előforduló 4. leggyakoribb daganat típus. A legfrissebb adatok alapján Magyarországon évente mintegy 450 nő veszíti életét ennek következtében. Ez a tény azért is rendkívül szomorú, mert ezen esetek nagy része megelőzhető lenne! A méhnyakrák ugyanis speciális helyet foglal el a rosszindulatú megbetegedések között: ismereteink szerint az egyetlen olyan daganat, amelyet szinte teljes mértékben (néhány ritkábban előforduló változatától eltekintve) fertőzés (humán papillómavírus – HPV) okoz, ami a méhnyakrák 99,7%-ában kimutatható. A HPV vírusnak számos törzse ismert, ezek közül megkülönböztetünk a rák szempontjából alacsony és magas rizikójú HPV törzseket, tehát nem minden HPV vírus okoz daganatos elváltozást. A HPV döntően szexuális úton terjedő fertőzés, a nők több, mint 80%-a találkozik vele élete során, majdnem mindig tünetmentes. Az immunrendszer a legtöbb esetben hatékonyan képes védekezni ellene, így a HPV fertőzés, a legtöbb esetben átmeneti: 2 éven belül megszűnik.

A HPV fertőzés és a méhnyakrák közötti kapcsolatra jellemző, hogy a fertőzés kialakulásától számítva a méhnyakrák kifejlődése általában csak évekkel később következik be.

A HPV fertőzés napjainkban már megelőzhető, az elérhető védőoltás forgalomban lévő legmodernebb változata már 9 törzs ellen nyújt védelmet. A védőoltás nem csak gyermekkorban, hanem bármilyen korosztályban alkalmazható (általában 45 éves korig javasolt az oltás beadása).

A rákszűrés

A méhnyakrákszűrés alapelveit a görög származású Georgios Nicholaus Papanicolau fektette le az 1920-as években. Az angol nomenklatúra ezért „Pap-test”-nek is hívja a méhnyakrákszűrést. A szűrés célja, hogy a daganatot minél korábbi fázisában, még a kialakulása előtt felismerjük, lehetőséget biztosítsunk a hatékony kezelésre, így a halálozás csökkentésére. A régi Papanicolau-féle osztályzás hat kategóriát különböztetett meg, P0-tól P5-ig. Bár ez az osztályzás is nők millióinak életét mentette meg, a tudományos ismeretek bővülése elkerülhetetlenné tette a kezdeti nomenklatúra bővítését, pontosítását. 1994-ben megalkották a Bethesda-féle klasszifikációt, melynek 2014-es legfrissebb változatát a rendelésemen is kötelező érvényűen használom.

Az évenként elvégzett rákszűrés fontosságának hangsúlyozása mellett a szakma kiemeli, hogy a nőgyógyászati vizsgálat ilyenkor nem csak a citológiai mintavételre terjed ki. Rendelésemen a méhnyakrákszűrés mellett elérhető a HPV tipizálás lehetősége is, amely során meghatározható, hogy van-e jelen HPV vírus, és ha igen, milyen típusú. Nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy hány éves kortól érdemes a szűrés elvégezni: egyes társaságok 21 éves kortól, mások (például a Nemzeti Rákellenes Program) 25 éves kortól javasolja a szűrést, egészen 65 éves korig. A legtöbb szakmai társaság egyet ért abban, hogy 65 éves kor felett, amennyiben nem áll fenn rizikófaktor, és az utolsó 3 rákszűrés negatív lett, nem szükséges a továbbiakban méhnyakrákszűrést végezni.

A méhnyakrákszűrést bármikor el lehet végezni, kivéve a menstruációs vérzés alatt. A mintavétel során az orvos műanyag eszközzel (Cusco) feltárja a hüvelyt, látótérbe hozva a külső méhszájat. A nyakcsatornából és a méhnyak felszínéről egy speciális eszközzel mintát vesz, amit egy üveglapra (tárgylemezre) kiken, fixáló oldattal rögzít, és megfelelő azonosítóval lát el. A mintát ezt követően egy laborba továbbítjuk, ahol a citológus kolléga elvégzi annak mikroszkópos vizsgálatát és értékelését. A citológiai mintavételen túl a méhnyakrákszűrés fontos eszköze a kolposzkópos vizsgálat is. A kolposzkópos vizsgálat során a méhnyakat egy speciális nagyító segítségével vizsgáljuk, hámelváltozásokat keresve rajta. A vizsgálat hasonlóan a citológiai mintavételhez, alapvetően fájdalmatlan.

A női kismedence

Egészséges méhnyak képe

Hogyan értelmezzük a rákszűrés eredményét?

A rákszűrés eredményének értelmezése minden esetben individuális: függ az előzményektől, rizikófaktoroktól, kolposzkópos képtől, életkortól, satöbbi. Az alábbi táblázatban iránymutatást szeretnénk adni a lelet értelmezéséhez, felhívva a figyelmet, hogy bárminemű kétség esetén mindig érdeklődjön kezelőorvosánál!

Lelet

Értelmezés

Negatív   Nincs teendő, megbeszélés szerint javasolt a következő szűrés.
Egyéb Gyulladás, reparáció A méhnyak gyulladására, és regenerációjára utaló folyamat, mely nem gyanús daganatmegelőző elváltozásra. Szükség esetén gyulladásellenes kezelés javasolt. Ismétlésre csak abban az esetben van szükség, ha a citológus azt kéri.
  Kórokozó (baktérium, gomba, egysejtű) A mintában hüvelyfertőzésre utaló jel látszik. Nőgyógyászati vizsgálat eredményének függvényében, szükség esetén a kórokozó kezelhető. Daganatmegelőző állapotra nem utal.
  Metaplasia Regeneratív folyamatra utal, jelenléte nem kóros. Gyulladás, vagy fizikai károsodást követő gyógyulás jele. Tennivaló nincs.
  Hyperkeratosis, parakereatosis Gyulladás, fizikai károsodás jele. Nem utal daganatmegelőző állapotra. HPV fertőzés minor jele lehet, 30 éves kor felett érdemes HPV tipizálást végezni.
Kóros ASC-US Atípusos sejtek jelenléte, amely túlmutat a normális regeneráción, de nem éri el az enyhe fokú laphámelváltozás (LSIL) szintjét. Rákszűrés ismétlés és HPV tipizálás ajánlott. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel!
  ASC-H Atípusos sejtek jelenléte, nem egyértelműen beazonosítható eltéréssel, és nem zárható ki a súlyos fokú laphámeltérés (HSIL). HPV tipizálás és szoros nyomonkövetes szükséges. Akár szövettani vizsgálatra (konizáció, méhszájkimetszés) is szükség lehet. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel!
  LSIL Enyhe fokú hámelváltozás, nem számít rákmegelőző állapotnak. Legtöbb esetben magától gyógyul. Nyomon követes, valamint 30 éves kor felett HPV tipizálás ajánlott. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel!
  HSIL Súlyos fokú hámelváltozás látható. HPV tipizálás szükséges, és az eredmény, valamint az előzmények ismeretében nagyon szoros nyomon követes, vagy műtéti megoldás (konizáció) szükséges. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel!
  Invázió gyanúja, laphám carcinoma A lelet alapján méhnyakrák jelenléte valószínű. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel!
  AGC-NOS Méhnyak vagy méhnyálkahártya eredetű mirigyhámsejtek, az esetek 30%-ában jelent abnormalitást. Kolposzkópos vizsgálat, és 35 éves kor felett egészségügyi kaparás javasolt. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel!
  AGC Méhnyak vagy méhnyálkahártya eredetű mirigyhámsejtek, daganat gyanújával. Egészségügyi kaparás szükséges. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel!
  AIS Mirigyhám eredetű daganatos elváltozás látható. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel!

Amennyiben a kapott eredmény alapján (citológus kérése, kétes lelet, stb.) a rákszűrést meg kell ismételni 3-6 hónapot kell várni a következő mintavételig. Az eltelt idő jelentősége, hogy a gyulladásos folyamatok gyógyulhatnak, a hámeltérések esetén pedig megítélhető, hogy stagnál, romlik, vagy javul az állapot.

 

Forrás:

Papp Zoltán (2016): A nőgyógyászat kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest

UpToDate: Screening for cervical cancer in resource-rich settings - UpToDate

Megosztás