Mit is jelent pontosan az a bizonyos rákszűrés?
A legtöbb nőgyógyászatra érkező páciensnek ismerősen cseng a „rákszűrés” kifejezés, és tisztában van annak fontosságával is. Emlékükben feldereng, amikor hallotta, hogy „P2 lett, úgyhogy minden rendben”. De mit is jelent pontosan az a bizonyos rákszűrés? Melyek a legmodernebb lehetőségek, amik elérhetőek a magánrendelésemen is, és miért nem fogja hallani a rendelésemet felkereső páciens az említett, „P2-es” kifejezést?
Nőgyógyászatban a rákszűrés alatt a méhnyak döntően rosszindulatú elváltozásának szűrését értjük, emiatt egyúttal szeretnék egy tévhitet is eloszlatni: amikor „rákszűrést” végzünk, nem az összes nőgyógyászati daganat szűrésére kerül sor, hanem csak a méhnyakról veszünk mintát, tehát elsősorban a méhnyakrák szűrését végezzük el.
A méhnyak és a HPV
Méhnyaknak a méh alsó, nagyrészt a hüvelyben lévő részét értjük. Simaizomból, kollagénből, kötőszövetből álló képlet, melynek feladata, hogy elhatárolja a méhüreget a hüvelytől, azaz a külvilágtól. A méhnyak rákos elváltozása a nőkben előforduló 4. leggyakoribb daganat típus. A legfrissebb adatok alapján Magyarországon évente mintegy 450 nő veszíti életét ennek következtében. Ez a tény azért is rendkívül szomorú, mert ezen esetek nagy része megelőzhető lenne! A méhnyakrák ugyanis speciális helyet foglal el a rosszindulatú megbetegedések között: ismereteink szerint az egyetlen olyan daganat, amelyet szinte teljes mértékben (néhány ritkábban előforduló változatától eltekintve) fertőzés (humán papillómavírus – HPV) okoz, ami a méhnyakrák 99,7%-ában kimutatható. A HPV vírusnak számos törzse ismert, ezek közül megkülönböztetünk a rák szempontjából alacsony és magas rizikójú HPV törzseket, tehát nem minden HPV vírus okoz daganatos elváltozást. A HPV döntően szexuális úton terjedő fertőzés, a nők több, mint 80%-a találkozik vele élete során, majdnem mindig tünetmentes. Az immunrendszer a legtöbb esetben hatékonyan képes védekezni ellene, így a HPV fertőzés, a legtöbb esetben átmeneti: 2 éven belül megszűnik.
A HPV fertőzés és a méhnyakrák közötti kapcsolatra jellemző, hogy a fertőzés kialakulásától számítva a méhnyakrák kifejlődése általában csak évekkel később következik be.
A HPV fertőzés napjainkban már megelőzhető, az elérhető védőoltás forgalomban lévő legmodernebb változata már 9 törzs ellen nyújt védelmet. A védőoltás nem csak gyermekkorban, hanem bármilyen korosztályban alkalmazható (általában 45 éves korig javasolt az oltás beadása).
A rákszűrés
A méhnyakrákszűrés alapelveit a görög származású Georgios Nicholaus Papanicolau fektette le az 1920-as években. Az angol nomenklatúra ezért „Pap-test”-nek is hívja a méhnyakrákszűrést. A szűrés célja, hogy a daganatot minél korábbi fázisában, még a kialakulása előtt felismerjük, lehetőséget biztosítsunk a hatékony kezelésre, így a halálozás csökkentésére. A régi Papanicolau-féle osztályzás hat kategóriát különböztetett meg, P0-tól P5-ig. Bár ez az osztályzás is nők millióinak életét mentette meg, a tudományos ismeretek bővülése elkerülhetetlenné tette a kezdeti nomenklatúra bővítését, pontosítását. 1994-ben megalkották a Bethesda-féle klasszifikációt, melynek 2014-es legfrissebb változatát a rendelésemen is kötelező érvényűen használom.
Az évenként elvégzett rákszűrés fontosságának hangsúlyozása mellett a szakma kiemeli, hogy a nőgyógyászati vizsgálat ilyenkor nem csak a citológiai mintavételre terjed ki. Rendelésemen a méhnyakrákszűrés mellett elérhető a HPV tipizálás lehetősége is, amely során meghatározható, hogy van-e jelen HPV vírus, és ha igen, milyen típusú. Nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy hány éves kortól érdemes a szűrés elvégezni: egyes társaságok 21 éves kortól, mások (például a Nemzeti Rákellenes Program) 25 éves kortól javasolja a szűrést, egészen 65 éves korig. A legtöbb szakmai társaság egyet ért abban, hogy 65 éves kor felett, amennyiben nem áll fenn rizikófaktor, és az utolsó 3 rákszűrés negatív lett, nem szükséges a továbbiakban méhnyakrákszűrést végezni.
A méhnyakrákszűrést bármikor el lehet végezni, kivéve a menstruációs vérzés alatt. A mintavétel során az orvos műanyag eszközzel (Cusco) feltárja a hüvelyt, látótérbe hozva a külső méhszájat. A nyakcsatornából és a méhnyak felszínéről egy speciális eszközzel mintát vesz, amit egy üveglapra (tárgylemezre) kiken, fixáló oldattal rögzít, és megfelelő azonosítóval lát el. A mintát ezt követően egy laborba továbbítjuk, ahol a citológus kolléga elvégzi annak mikroszkópos vizsgálatát és értékelését. A citológiai mintavételen túl a méhnyakrákszűrés fontos eszköze a kolposzkópos vizsgálat is. A kolposzkópos vizsgálat során a méhnyakat egy speciális nagyító segítségével vizsgáljuk, hámelváltozásokat keresve rajta. A vizsgálat hasonlóan a citológiai mintavételhez, alapvetően fájdalmatlan.
A női kismedence
Egészséges méhnyak képe
Hogyan értelmezzük a rákszűrés eredményét?
A rákszűrés eredményének értelmezése minden esetben individuális: függ az előzményektől, rizikófaktoroktól, kolposzkópos képtől, életkortól, satöbbi. Az alábbi táblázatban iránymutatást szeretnénk adni a lelet értelmezéséhez, felhívva a figyelmet, hogy bárminemű kétség esetén mindig érdeklődjön kezelőorvosánál!
|
Lelet |
Értelmezés |
|
| Negatív | Nincs teendő, megbeszélés szerint javasolt a következő szűrés. | |
| Egyéb | Gyulladás, reparáció | A méhnyak gyulladására, és regenerációjára utaló folyamat, mely nem gyanús daganatmegelőző elváltozásra. Szükség esetén gyulladásellenes kezelés javasolt. Ismétlésre csak abban az esetben van szükség, ha a citológus azt kéri. |
| Kórokozó (baktérium, gomba, egysejtű) | A mintában hüvelyfertőzésre utaló jel látszik. Nőgyógyászati vizsgálat eredményének függvényében, szükség esetén a kórokozó kezelhető. Daganatmegelőző állapotra nem utal. | |
| Metaplasia | Regeneratív folyamatra utal, jelenléte nem kóros. Gyulladás, vagy fizikai károsodást követő gyógyulás jele. Tennivaló nincs. | |
| Hyperkeratosis, parakereatosis | Gyulladás, fizikai károsodás jele. Nem utal daganatmegelőző állapotra. HPV fertőzés minor jele lehet, 30 éves kor felett érdemes HPV tipizálást végezni. | |
| Kóros | ASC-US | Atípusos sejtek jelenléte, amely túlmutat a normális regeneráción, de nem éri el az enyhe fokú laphámelváltozás (LSIL) szintjét. Rákszűrés ismétlés és HPV tipizálás ajánlott. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel! |
| ASC-H | Atípusos sejtek jelenléte, nem egyértelműen beazonosítható eltéréssel, és nem zárható ki a súlyos fokú laphámeltérés (HSIL). HPV tipizálás és szoros nyomonkövetés szükséges. Akár szövettani vizsgálatra (konizáció, méhszájkimetszés) is szükség lehet. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel! | |
| LSIL | Enyhe fokú hámelváltozás, nem számít rákmegelőző állapotnak. Legtöbb esetben magától gyógyul. Nyomonkövetés, valamint 30 éves kor felett HPV tipizálás ajánlott. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel! | |
| HSIL | Súlyos fokú hámelváltozás látható. HPV tipizálás szükséges, és az eredmény, valamint az előzmények ismeretében nagyon szoros nyomonkövetés, vagy műtéti megoldás (konizáció) szükséges. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel! | |
| Invázió gyanúja, laphám carcinoma | A lelet alapján méhnyakrák jelenléte valószínű. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel! | |
| AGC-NOS | Méhnyak vagy méhnyálkahártya eredetű mirigyhámsejtek, az esetek 30%-ában jelent abnormalitást. Kolposzkópos vizsgálat, és 35 éves kor felett egészségügyi kaparás javasolt. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel! | |
| AGC | Méhnyak vagy méhnyálkahártya eredetű mirigyhámsejtek, daganat gyanújával. Egészségügyi kaparás szükséges. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel! | |
| AIS | Mirigyhám eredetű daganatos elváltozás látható. Kezelőorvosát mindenképp keresse fel! | |
Amennyiben a kapott eredmény alapján (citológus kérése, kétes lelet, stb.) a rákszűrést meg kell ismételni 3-6 hónapot kell várni a következő mintavételig. Az eltelt idő jelentősége, hogy a gyulladásos folyamatok gyógyulhatnak, a hámeltérések esetén pedig megítélhető, hogy stagnál, romlik, vagy javul az állapot.
Forrás:
Papp Zoltán (2016): A nőgyógyászat kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest
UpToDate: Screening for cervical cancer in resource-rich settings - UpToDate
Megosztás